Közép- és Kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyház

A növekedés természetes – legalábbis fizikai értelemben. Ám azt is tudjuk, hogy attól még nem lesz valaki automatikusan felnőtt, hogy betöltötte a tizennyolcadik vagy huszonötödik életévét. Hasonlóan a lelki érettség sem mérhető csupán a keresztyénként leélt évek számával. „Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, …olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek.” – figyelmeztet a gyermekkorúság veszélyére a Zsidó levél szerzője. (Lelki) felnőttnek lenni kívánatos dolog, azzal a kiváltsággal jár, hogy egyre inkább Krisztushoz hasonlíthatunk (Róm 13,14), és egy olyan életet élhetünk, amely Istent ékesíti (Tit 2,10). Halandó emberként a mindenható Istent ékesíteni? – csodálatos perspektíva, ugye?

De akkor miért vannak mégis tartós lelki csecsemők? A felnőttkorúság kívánatosságát látva, nem egyszerű a kérdésre válaszolni. Ezért állítottuk ezt a témát a mostani szám középpontjába. Szó lesz arról, hogy a felnőtté
válásunk egyik eszközéül Krisztus lelkészeinket rendelte. Két másik cikk pedig az érett keresztyén jellemével foglalkozik: meggyőződés és szolgáló gondolkodás jellemzi őt. Ezek az írások mindenki számára alkalmat adnak
arra, hogy megvizsgálja magát, hol is jár az érettkorúság felé vezető úton.

Ez a három terület persze nem ad teljes képet a felnőttkorúságról. Éppen ezért bátorítjuk a kedves Olvasót, hogy saját maga is gondolkozzon el, miben áll még a felnőttkorúság, és melyek azok az eszközök, amelyek leginkább segíthetik őt az efelé vezető úton. Olvassa el többször a fenti igeszakaszt az Efézusi levélből, elmélkedjen rajta. Keressen kapcsolódó igeszakaszokat, amelyek még világosabbá teszik számára Isten akaratát, és imádkozzon felettük. Tanulja meg azokat, amelyek leginkább megérintik. Vegye elő újra az újságban szereplő cikkeket, és olvassa át őket. Kérje Isten segítségét, és tegyen meg mindent azért, hogy eljusson a
Krisztus teljességével ékeskedő korra. És mindvégig legyen szeme előtt, hogy mindennek a célja az, hogy „a mi megtartó Istenünknek tudományát ékesítsék mindenben.” (Tit 2,10b)